Az anyagtudomány eredményei nélkül a mai, modern élet elképzelhetetlen.
Mit tanul az anyagmérnök hallgató?
A 7 féléves képzés során az anyagmérnök szakos hallgató szerteágazó tudományterületekbe kap betekintést. Ezek egy része a szakmai törzsanyagot képezi, melyek révén megszerezhetők a szükséges kémiai és fizikai, anyagtudományi, műszaki és szakmai ismeretek. Emellett természettudományos alapismeretek (matematika, mérnöki fizika, kémia, fizikai kémia), valamint gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, minőségbiztosítás, környezetvédelem, biztonságtechnika, jogi ismeretek) megszerzése is a BSc-képzés feladata. A tanulmányokat az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat teszi teljessé, melynek időtartama legalább 6 hét. Az oktatás két Karon folyik: a Mérnöki Karon a műszaki és mérnöki alapok és alkalmazási területek, a Természettudományi és Informatikai Karon a tudományos alapismeretek és specializált kurzusok területén hangsúlyos a képzés.
Mit tud, mire képes az anyagmérnök hallgató a BSc-diploma megszerzésekor?
Ismeri
• az anyagi rendszerekben zajló fizikai-kémiai folyamatokat
• a szilárd anyagok atomi-, mikro- és makroszerkezetét, a szerkezet vizsgálatához szükséges alapvető módszereket, illetve a szerkezetek kialakulását előidéző folyamatokat
• az anyaggyártó gépek és berendezések működési alapelveit
• a fémek és ötvözeteik metallurgiai előállításának alapvető technológiáit
• fémek és ötvözeteik képlékeny alakításának, illetve öntésének alapvető technológiáit
• hőkezelés, a felületkezelés alapvető technológiáit
• a kerámiák, a kompozitanyagok gyártásának alapvető technológiáit
• a szemcsés anyagok, a polimerek előállításának alapvető technológiáit
• a műanyagok feldolgozásának alapvető technológiáit
Képes
• az anyagi rendszerekben zajló fizikai-kémiai folyamatok alapszinten való matematikai leírására, különös tekintettel a termodinamika és
kinetika törvényszerűségeire
• az anyagtechnológiák során a munkafázisok minőségi ellenőrzésére és részfeladatok minőségirányítására, különböző termékek tulajdonságainak meghatározására
• az anyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés és energiafelhasználás felmérésére és annak csökkentésére
Mi vár a hallgatókra a BSc-diploma megszerzése után?
• továbbtanulási lehetőség az SZTE TTIK-n vagy más hazai, illetve külföldi egyetemen
• laboratóriumi „operátorok” lehetnek kutatóintézetekben
• elhelyezkedési lehetőség az iparban (pl. modern nanotechnológiát is alkalmazó cégeknél)
